KÜRTVIRÁGOK TARTÁSA

A kürtvirágok (Sarracenia) Észak-Amerikában honos évelő ragadozó növények. Nevüknek megfelelően kürt alakú veremcsapdával rendelkeznek, amely egy speciális levélmódosulásnak tekinthető. A levél felhajlásával és a széli részek összeforradásával kialakult veremben található emésztőnedvet a csapda fedőlemeze védi az eső elleni felhígulástól. Ugyanakkor egyes fajok nem termelnek emésztőnedvet; esetükben ezek fedőlemeze elhajló, így az esővíz feltöltheti a csapda üregét és az ebben elszaporodó baktériumok hatékonyan végezhetik a préda emésztését. Sok napsütés hatására a növények tetszetős piros, rózsaszín, sárga és fehér színekben pompáznak, ekkor a legszebbek. Bizonyos fajok csapdáin megfigyelhetők átlátszó, pigmenthiányos területek (ablakok), melyeknek a rovarok csalogatásában van szerepük. A növény által termelt édes nedv csakugyan csalogatja a rovarokat, amelyek a verem peremén megcsúszva az emésztőnedvbe esnek. A biztos hatás érdekében nem egy fajuk a rovarcsalogató nektárba bódító hatású alkaloid anyagokat is kiválaszt, azaz elkábítják a rovart. Emellett a kijutást a csapda belső csúszós felszíne és a lefelé álló szőrök teszik lehetetlenné a pórul járt zsákmány számára. Hatékony ragadozók, nem egy esetben a kürt alakú veremcsapdák színültig vannak töltve rovarzsákmánnyal, főképp legyekkel, darazsakkal és hangyákkal. A kürtvirágok évelő növények lévén rizómával rendelkeznek, melyről a kedvező időszak beköszöntével hajtanak ki. Virágaik nagyméretűek, látványosak és színesek, továbbá egyedülálló felépítésűek az önbeporzás elkerülése céljából. A természetben mindössze 8 faj ismert, ellenben számos kertészeti hibridet hoztak létre egy-egy bizonyos kívánt tulajdonság (jellegzetes színeződésű csapda, méret, alak) elérése miatt.

A kürtvirágok sikeres tartásához figyelembe kell venni az eredeti élőhelyükön jelenlévő környezeti tényezőket. Csak úgy, mint a vénusz légycsapójának esetében (a két növénynemzetség Észak- és Dél-Karolinában sok helyen együtt fordul elő), ezek a növények is nyílt területeken, alacsonyabb füvek dominálta lápokban élnek. Ebből következik, hogy otthoni tartásuk során is árnyékolástól mentesen, közvetlen napfényben neveljük őket! Minél több természetes napfényt (nyáron legalább 5 óra) tudunk biztosítani a növények számára, színeződésük annál gyönyörködtetőbb lesz! Lehetőleg a szabadban, szélvédett helyen neveljük őket! A hőmérsékleti optimumuk a nyári időszakban 30 °C körül adódik, a tartós kánikulát nehezen viselik. Öntözésükre lágy vizet használjunk, cserepeik alatt a tavasztól őszig tartó növekedési időszakban 2-3 cm mélységben folyamatosan álljon lágy víz. A kiszáradás végzetes számukra! Virágaikat kora tavasszal hozzák, melyeket egy kis ecset segítségével beporozva magok nyerhetők. Fontos, hogy a kürtvirágokat teleltetni kell, amely gyökeres tartásmódbeli változásokkal jár: a növényeket novembertől márciusig 5-10 °C hőmérsékleten tartsuk, ugyanakkor rövid ideig elviselik az enyhe fagyot (-5 °C) is. A télen túl meleg (16-20 °C felett) helyen teleltetett kürtvirágok néhány év múlva legyengülnek és jó eséllyel elpusztulnak, ezért nem ideálisak szobanövénynek. A téli időszakban kevesebb fénnyel is beérik, emellett fontos, hogy ne öntözzük folyamatosan őket, ültetőközegük inkább csak nedves legyen! A telelés ideje alatt a veremcsapdák elszáradnak és a növekedés leáll, ez természetes folyamat! Az elhalt kürtcsapdák maradjanak a növényen, ezeket majd a tavaszi metszés során kell eltávolítani. Tavasszal, a hőmérséklet és a napsütéses órák számának növekedésével a növények tövében megjelennek az első friss hajtások és virágkezdemények. Mielőtt a fejlődésük beindul, 1-2 évente (ha a növény szemmel láthatóan kinőtte cserepét) át kell ültetni őket rostos mohatőzeg és kertészeti perlit megfelelő arányú keverékébe. Ennek során a növény rizómáját kiemeljük a cseréből, a gyökerekről lemossuk az elhasználódott talajt és a túl hosszú gyökereket kissé visszavágjuk. Az új cserépbe a növény rizómáját olyan mélységbe helyezzük, mint az amilyen mélyen a régi cserépben is volt, a rizóma nem kerülhet teljesen a talaj alá! Az átültetéssel párhuzamosan el lehet végezni a tavaszi metszést is, ennek során egy éles olló segítségével minden olyan veremcsapdát levágunk (akár az összeset), amelyen barnás színű elhalt terület figyelhető meg! A vágást úgy ejtsük meg, hogy a növény rizómájától kb. 3 cm hosszú darab megmaradjon. A kürtvirágok szaporítása magokkal vagy tőosztással lehetséges. A magokat ősszel takarás nélkül vetjük rostos mohatőzeg felszínére, majd a magvetést a szabadban hagyjuk világos és szélvédett helyen. A magok a következő év tavaszán fognak kicsírázni, első átültetésük nyár közepén javasolt! A tőosztást lehetőleg tavasszal, az átültetés során végezzük. Ennek során finoman csavarva (törve) tudjuk a rizómáról leválasztani a különálló növényeket. Fontos, hogy csak az érezhetően könnyen leválasztható töveket szedjük külön és csak azokat, amelyek már saját gyökérrel rendelkeznek!

TÖMÖREN - RÖVIDEN:

Elhelyezés:
  • Terasz
  • Mesterséges kerti mocsár
  • Kültéren, napfányes és szélvédett helyen
Hőmérséklet:
  • Minimum: – 5 °C
  • Maximum: 35 °C
Páratartalom:
  • Minimum:  35%
  • Maximum: 80%
Öntözés:
  • Lágy víz (esővíz, ioncserélt víz)
  • Alulról felszívatva az öntözővizet
  • Tavasztól őszig 2 cm mélyen lágy vízbe állítva a cserepet
Fényigény:
  • Közvetlen napfény
  • Minél több természetes eredetű fény biztosítása
Ültetőközeg:
  • Rostos mohatőzeg önmagában alkalmazva
  • Tőzeg és nagy szemcsés kertészeti perlit keveréke
Teleltetés:
  • Igen, szükséges
  • Minél több természetes fény
  • 0°C és 10 °C közötti hőmérséklet
  • Ideiglenesen enyhe (-5 °C ) fagytűrés
  • Ültetőközeg mérsékelten nedvesen tartása