TARTÁSMÓD

Az alábbi rövid összeállítással azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik most ismerkednek a ragadozó növények tartásának alapszabályaival. Összeállításunkban minden olyan információ megtalálható, melyeket betartva a növények tartása nem ütközhet problémába!

Öntözés

A növények öntözése lágy vízzel történjen, ellenben azok hamarosan elpusztulnak!

Tudnivaló, hogy a legtöbb magyarországi településen a víz igen kemény, így a rovaremésztő növények öntözésére tulajdonképpen alkalmatlan. Öntözésre legjobb az esővíz, de ha ez nincs kéznél, akkor az ioncserélt víz is megfelel. A növényeket mindig alulról (alátétből a vizet felszívatva) öntözzük, ne nagyon kerüljön víz azok levelére! Tavasztól őszig a növényeket cserepestől egy szélesebb vízzel teli tálcába állíthatjuk, így a párásítás is megoldott. A teleltetést igénylő fajok esetében a téli időszakban a növények cserepei alatt nem állhat víz, ültetőközegük csupán nedves legyen!

 

TIPP: Ha nincs kéznél lágy víz, akkor alkalmi megoldás jelenthet az is, ha közönséges csapvizet felforralunk, majd megvárjuk amíg lehűl. Ekkor csupán rövidtávú öntözésre alkalmas vizet kapunk, mert forralással csak a víz változó keménységét okozó sókat (elsősorban magnézium-hidrogén-karbonát és kalcium-hidrogén-karbonát) távolítjuk el, de az állandó keménységet okozó sók (főleg kalcium-klorid és magnézium-szulfát) továbbra is a vízben maradnak, így hosszú távú öntözésre ez a víz gyakorlatilag alkalmatlan.

Páratartalom

A természetben megtalálható rovaremésztő növények többsége magas páratartalmú élőhelyeken (pl. tőzegmohalápok, trópusi erdők, vízfolyások) él.

A növények tartása során meghatározó a magas páratartalom megléte. Ennek számtalan módja ismeretes, de a legáltalánosabb az, ha a növényt cserepestől egy szélesebb, lágy vízzel teli tálcába állítjuk. Ekkor az állandóan párolgó víz miatt a növény körüli magas páratartalom biztosított. A legjobb megoldásnak az bizonyul, ha növényeinket egy kisebb, használaton kívüli akváriumban tartjuk. Tehetjük a növényeket cserepestől az akváriumba, de elterjedt szokás az is, hogy közvetlenül az akváriumban elterített talajba ültetjük őket. Az ilyen összeállítást floráriumnak hívjuk. Egy igényesen összeállított florárium olyan hatást kelt, mintha a természet egy kis darabját loptuk volna be lakásunkba.

 

TIPP: Ideiglenes megoldást jelenthet, ha növényünket cserepestől egy nagyobb befőttesüvegbe helyezzük, majd az üveg aljára lágy vizet töltünk, ekkor a párásítás megoldott. Ne tegyük ebben az esetben a befőttesüveget tűző napra, mert könnyen megfőhet növényünk az üvegben!

Napfény

Vannak olyan fajok, melyek inkább árnyékban érzik jól magukat, de általánosan elmondható, hogy a rovaremésztő növények többségét minél naposabb helyen neveljük!

Fontos, hogy növényeinket óvjuk a nyári tűző napsütéstől, mert nyáron ha az erős napsütés forrósággal párosul, akkor a növények levelei könnyen megéghetnek! Lakásban nevelt növények szabadba történő kihelyezése fokozatosan, a megváltozott fényviszonyokhoz való szoktatással, kezdetben árnyékolással történjen! Később az árnyékolás mértékét fokozatosan csökkentve elhagyhatjuk a takarást! Nyáron a szabadban való tartást és a sok-sok közvetlen napfényt növényeink impozáns színeikkel fogják meghálálni: a kürtvirágok (Sarracenia) szemet gyönyörködtető, pirosas színeződésű csapdákat fognak növeszteni, míg a vénusz légycsapójának (Dionaea) csapdái intenzív vörös színben fognak pompázni. Érdemes olyan helyet keresni számukra, ahol közvetlenül eső nem éri őket, mert egy-egy nyári zivatar nagy károkat tud bennük okozni. A másik veszélyforrást egyes helyeken a madarak, különösen a rigók jelentik: főként a kürtvirágok (Sarracenia) esetében ismeretes, hogy a madarak megcsipdesik a fejlődő csapdákat.

 

TIPP: A növények nagyszerűen érzik magukat egy déli tájolású ablakpárkányon a nyár folyamán. Figyeljünk oda, hogy cserepeik alatt állandóan álljon a lágy víz!

Hőmérséklet

A rovaremésztő növények kedvelik a meleg, egyenletes hőmérsékletet. A számukra optimális hőmérséklet-tartomány 20-35oC között van.

Habár a mérsékeltövi fajok többsége (pl. Dionaea, Sarracenia, Darlingtonia) az enyhe, rövid ideig tartó fagyot eltűri, de egyikük sem szereti. Ha a hőmérséklet tartósan fagypont alatt van, a legtöbbjük elpusztul. Különösen érzékenyek a trópusi, szubtrópusi fajok (pl. Nepenthes, Drosera)!

 

TIPP: Nyári hőségben fokozottan figyeljünk oda a megfelelő szellőztetésre, mert az álló és forró levegő nem tesz jót a növényeknek – ültetőközegük gyorsan kiszárad, ami végzetes számukra.

Ültetőközeg

Fontos szabály, hogy a rovaremésztő növények tartására a virágföld alkalmatlan, ettől rövid időn belül elpusztulnak!

Ültetőközegük savas kémhatású, natúr rostos mohatőzeg legyen! Külön kiemelendő, hogy a fekete vagy hansági tőzeg nem egyenlő a mohatőzeggel, ezek szintén alkalmatlanok a növények nevelésére! A legtöbb rovaremésztő növény jól boldogul az alapnak számító rostos mohatőzegben, de meghálálják, ha ültetőközegüket más összetevőkkel keverjük. A tőzegbe kevert kertészeti perlit az ültetőközeget lazábbá teszi, elősegítve a gyökerek növekedését. A mészmentes kvarchomok szintén közegjavító hatású!

 

TIPP: Az általánosan bevált ültetőközeg a kereskedelmi forgalomban (néha virágboltokban, gyakrabban nagyobb áruházak kertészeti osztályán) kapható ’Novobalt rostos mohatőzeg’ (sárga színű csomagolás, leggyakrabban 2 literes kiszerelés). Kezdetben a nedvességet nehezen veszi fel, ezért ültetés előtt alaposan dolgozzuk össze vízzel!

 

Tápoldat

A rovaremésztő növényeket tilos tápoldatozni, ettől hamar elpusztulnak!

Ha netalán tápoldattal kerülnek kapcsolatba, akkor először deformált leveleket fejlesztenek, majd röviddel ezután elpusztulnak. Kártevők (pl. levéltetű, különböző gombás megbetegedések) megjelenése esetén a növényeket permetezni lehet, de fontos megjegyezni, hogy a permetszer nem tartalmazhat rezet! Levéltetvek ellen a Karate, míg gombás megbetegedés esetén az Amistar nevű készítmény alkalmazása javallott.

 

TIPP: Ha tápoldat kerül az ültetőközegbe vagy magukra a növényekre, akkor azonnal ültessük át őket új közegbe, előtte gyökereiket alaposan mossuk le!

 

 

 

Ingerek

A legfontosabb szabály, hogy ne játszunk a növényekkel!

Ez különösen igaz a vénusz légycsapójára (Dionaea), mert egy csapda átlagosan három-négy alkalommal csukódik be és majd nyílik ki újra, ezután a csapda elpusztul. Ez a növény életéhez szorosan hozzátartozó természetes folyamat abban az esetben, ha a csapdazsákmánnyal együtt záródik. A növény zsákmányejtése során a prédát megemésztve abból tápanyagok nyerhetők, melyek új csapdák képzésében hasznosulnak. Ha csupán kíváncsiságból ingereljük a csapdákat, akkor azok préda nélkül záródnak és a folyamat felesleges energiát vesz el a növénytől.

 

TIPP: Az elhalt csapókat mindig vágjuk le a növényről, mert ezeken különböző gombafajok jelenhetnek meg és könnyen megfertőzhetik a növényt.

Teleltetés

Télen bizonyos fajoknak (vénusz légycsapója, télálló harmatfüvek, kürtvirágok, kobraliliom) nyugalmi időszakra van szükségük, ez tartásbeli változásokkal jár együtt!

A rövidülő nappalokkal járó lecsökkenő fénymennyiséget a növények érzékelik, ennek hatására megkezdik telelésüket. A telelés ideje alatt a növekedés lelassul, a ragadozásért felelős csapdák jelentős része elszárad és a növények „összemennek”. Ebben az időszakban csökkenteni kell a növények öntözésére szánt víz mennyiségét: ültetőközegük éppen csak nedves legyen, ne tocsogjon a víztől! A másik kritikus tényező ezen időszakban a hőmérséklet. A növények számára ekkor 5-10oC az ideális, továbbá a hőmérséklet tartósan sohasem eshet fagypont alá! Fontos tényező még a fény mennyisége is: igyekezzünk a növényeknek a lehető legtöbb fényt biztosítani, ha szükséges, akár mesterséges megvilágítással!

 

TIPP: Ha lakásunk dupla típusú ablakokkal rendelkezik, akkor a két ablak közé helyezve a növényeket tökéletesen át fognak telelni ebben az időszakban!

Etetés

Tilos a növényeknek bármilyen élelmiszert (felvágottak, nyers hús stb.) adni, mert a bennük található anyagok (tartósítószer, adalékanyagok, fűszerek) miatt azok hamar elpusztulnak!

A növények főként rovarokat zsákmányolnak, ugyanakkor nem szükséges őket mesterségesen táplálni! A rovaremésztő növények az evolúció során tökélyre fejlesztették a csalogatás és csapdába ejtés képességét. Feltűnő színeikkel, számunkra nem érezhető illatanyagaikkal aktívan csalogatják magukhoz a rovarokat. Kedvezőtlen esetben, ha huzamosabb ideig nem jutnak rovarzsákmányhoz (pl. állandó szobai tartás, a telelési időszak), akkor sem pusztulnak el (hiszen fotoszintetizálnak is), legfeljebb növekedésük kissé lelassul.

 

TIPP: Alkalmanként kedveskedhetünk a növényeknek egy-két élő rovarral (pl. szúnyoggal, kisebb léggyel); ezeket egy csipesz segítségével helyezhetjük a csapdákba. A mesterséges táplálás hatására növekedésük felgyorsul és sokkal erőteljesebb lesz, továbbá nagyobb méretre tesznek szert. Egy növényen maximum kettő-három csapdába helyezzünk zsákmányt, mindenképpen maradjon a növényen szabad csapda!

 

ÁBRÁK FORRÁSA: www.wikihow.com