Az alábbi rövid összeállítással azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik most ismerkednek a ragadozó növények tartásának alapszabályaival. Összeállításunkban minden olyan információ megtalálható, melyeket betartva a növények tartása nem ütközhet problémába!

Öntözés

A növények öntözése lágy vízzel történjen, ellenben azok hamarosan elpusztulnak.

Tudnivaló, hogy a legtöbb magyarországi településen a víz igen kemény, így a ragadozó növények öntözésére gyakorlatilag alkalmatlan. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen vízzel történjen az öntözés? A legjobb az esővíz, de ha ez nincs kéznél, akkor az ioncserélt víz is tökéletesen megfelel. A növényeket mindig alulról öntözzük (alátétből a vizet  felszívatva), ne kerüljön víz azok levelére. Tavasztól őszig a növényeket cserepestől egy szélesebb vízzel teli tálcába állíthatjuk, így a párásítás is megoldott. A teleltetést igénylő fajok esetében a téli időszakban a növények cserepei alatt nem állhat a víz, ültetőközegük csupán nedves legyen.

TIPP: Ha nincs kéznél lágy víz, akkor alkalmi megoldás jelenthet az is, ha csapvizet forralunk, majd megvárjuk, míg lehűl. Ekkor csupán rövidtávú öntözésre alkalmas vizet kapunk, mert forralással csak a víz változó keménységét okozó sókat (elsősorban magnézium-hidrogén-karbonát és kalcium-hidrogén-karbonát) távolítjuk el, viszont az állandó keménységet okozó sók (főleg kalcium-klorid és magnézium-szulfát) továbbra is a vízben maradnak, így hosszú távú öntözésre ez a víz gyakorlatilag alkalmatlan.

Páratartalom

A természetben megtalálható rovaremésztő növények többsége magas páratartalmú élőhelyeken (pl. tőzegmohalápok, trópusi erdők, vízfolyások) él,

ezért tartásuk során is meghatározó a magas páratartalom megléte. Ebből következik, hogy minél magasabban kell tartanunk a páratartalmat a növények körül. Ennek rengeteg módja ismeretes, de talán a legáltalánosabb az, ha a növényt cserepestől egy szélesebb tálcába, lágy vízbe állítjuk. Így a párolgó víz miatt a növény környezetében az állandóan magas páratartalom biztosított lesz. Ugyanakkor a legjobb megoldásnak bizonyul, ha növényeinket egy kisebb, használaton kívüli akváriumban tartjuk. Tehetjük a növényeket közvetlenül cserepestől is az akváriumba, de elterjedt szokás az is, hogy a növényeket eleve az akváriumban elterített közegbe ültetjük. Az ilyen összeállítást floráriumnak hívjuk. Egy igényesen összeállított florárium olyan hatást kelt, mintha a természet egy kis darabját loptuk volna be lakásunkba.

TIPP: Ideiglenes megoldást jelenthet, ha növényünket cserepestől egy nagyobb befőttesüvegbe helyezzük, majd az üveg aljára lágy vizet töltünk, ekkor a párásítás megoldott. Ne tegyük ebben az esetben a befőttesüveget tűző napra, mert könnyen megfőhet növényünk az üvegben!

Napfény

Természetesen vannak olyan fajok, melyek inkább árnyékban érzik jól magukat, de általánosan elmondható, hogy a ragadozó növények többségét minél naposabb helyen neveljük.

Fontos, hogy növényeinket óvjuk a nyári tűző napsütéstől, mert ha nyáron az erős napsütés forrósággal párosul, akkor a növények levelei könnyen megéghetnek! Lakásban nevelt növények szabadba történő kihelyezése fokozatosan, a megváltozott fényviszonyokhoz való szoktatással, kezdetben árnyékolással történjen! Később az árnyékolás mértékét fokozatosan csökkentve elhagyhatjuk a takarást. Nyáron a szabadban való tartást és a sok-sok közvetlen napfényt növényeink impozáns színeikkel fogják meghálálni. A kürtvirágok (Sarracenia) szemet gyönyörködtető, pirosas színeződésű kürtöket fognak növeszteni, míg a vénusz légycsapója (Dionaea) csapójának belseje intenzív vörös színben fog pompázni. Érdemes olyan helyet keresni számukra, ahol közvetlenül eső nem éri őket, mert egy-egy nyári zivatar nagy károkat tud bennük okozni. A másik veszélyforrást egyes helyeken a madarak, különösen a rigók jelentik (főként a kürtvirágok (Sarracenia) esetében ismeretes, hogy tollas barátaink megcsipdesik a fejlődő csapdákat).

TIPP: A növények nagyszerűen érzik magukat egy déli tájolású ablakpárkányon a nyár folyamán. Figyeljünk oda, hogy cserepeik alatt állandóan álljon a lágy víz!

Hőmérséklet

A ragadozó növények kedvelik az egyenletesen meleg hőmérsékletet.

A számukra optimális hőmérséklet-tartomány 20-35 oC között van. Habár a mérsékeltövi fajok többsége (pl. Dionaea, Sarracenia, Darlingtonia) az enyhe, rövid ideig tartó fagyot eltűri, de egyikük sem szereti. Ha a hőmérséklet tartósan fagypont alatt van, a legtöbbjük elpusztul. Különösen érzékenyek a trópusi, szubtrópusi képviselőik (pl. Nepenthes, trópusi Drosera fajok)!

TIPP: Nyári hőségben fokozottan figyeljünk oda a megfelelő szellőztetésre, mert az álló, forró levegő nem tesz jót a növényeknek, ültetőközegük gyorsan kiszárad, mely végzetes számukra.

Ültetőközeg

Fontos tisztázni, hogy a ragadozó növények tartására a virágföld alkalmatlan, ettől a növények rövid időn belül elpusztulnak!

Ültetőközegük ezért savas kémhatású, mindenféle adalék- és tápanyagtól mentes, rostos mohatőzeg legyen! Külön felhívjuk a figyelmet, hogy a fekete vagy hansági tőzeg nem egyenlő a rostos mohatőzeggel; ezek szintén alkalmatlanok a növények nevelésére. A legtöbb rovaremésztő növény jól boldogul az alapnak számító rostos mohatőzegben, de meghálálják, ha ültetőközegüket keverjük más összetevőkkel. A tőzegbe kevert kertészeti perlit a közeget szellősebbé teszi, elősegítve a gyökerek növekedését. A mészmentes kvarchomok szintén közegjavító hatású!

TIPP: Az általánosan bevált ültetőközeg a kereskedelmi forgalomban (néha virágboltokban, gyakrabban nagyobb áruházak kertészeti osztályán) ’Novobalt rostos mohatőzeg’ néven kapható, sárga színű csomagolásban, leggyakrabban 2 literes kiszerelésben. Kezdetben a nedvességet nehezen veszi fel, ezért ültetés előtt alaposan dolgozzuk össze vízzel! Bármilyen más márkájú tőzeg megfelelő, amely adalékanyag-mentes és csomagoláson olvasható a ’Sphagnum peat moss’ szó.

Tápoldat

A ragadozó növények összes faját tilos tápoldatozni, ettől hamar elpusztulnak.

Ha netalán tápoldattal kerülnek kapcsolatba, akkor először deformált leveleket fejlesztenek, majd röviddel ezután a növények elpusztulnak. Kártevők (pl. levéltetű, különböző gombás megbetegedések) esetén a növényeket permetezni lehet, de fontos megjegyezni, hogy a permetszer nem tartalmazhat rezet!

TIPP: Ha esetleg tápoldat került volna a növények ültetőközegébe, azonnal ültessük őket át új közegbe, előtte gyökereiket alaposan mossuk le!

 

 

 

Ingerek

A legfontosabb szabály gyanánt elmondható, hogy ne játszunk a növényekkel!

Ez különösen igaz a vénusz légycsapójára (Dionaea), mert egy csapda átlagosan három-négy alkalommal csukódik be – nyílik ki újra, ezután a csapda elpusztul. Ez a növény életéhez szorosan hozzátartozó természetes folyamat, abban az esetben, ha a csapda a belsejében zsákmánnyal együtt záródik. Éppen ezért, ha csupán kíváncsiságból benyúlunk a csapó belsejébe, vagy egy fűszál segítségével megpiszkáljuk a csapdát, azzal eleve rosszat teszünk növényünknek. Ekkor a csapda szinte biztosan be fog záródni, de a belsejében nem lesz emészthető, majd később tápanyagokat és energiát szolgáltató zsákmány, így feleslegesen ingereltük növényünket. A növény zsákmányolásához hozzátartozik, hogy a csapda prédával a belsejében záródik, így azt megemésztve, majd a belőle származó tápanyagokat felszívva energia nyerhető, mely majd új csapdák növesztése során hasznosul.

TIPP: Az elhalt csapókat mindig vágjuk le a növényről, mert ezeken különböző gombafajok jelenhetnek meg és könnyen megfertőzhetik a növényt.

Teleltetés

Télen bizonyos fajoknak nyugalmi időszakra van szükségük, ez tartásbeli változásokat követel meg.

A rövidülő nappalok miatt lecsökkenő fénymennyiséget a növényeink érzékelik, ennek hatására megkezdik telelésüket. A telelés ideje alatt a növekedés lelassul, a ragadozásért felelős csapdák jelentős része elszárad, a növények „összemennek”. Ebben az időszakban csökkenteni kell a növények öntözésére szánt víz mennyiségét. Általános szabály, hogy ültetőközegük éppen csak nedves legyen, ne tocsogjon a víztől. A másik kritikus tényező ezen időszakban a hőmérséklet. Növényeink számára ekkor 5-10 oC az ideális, viszont a hőmérséklet tartósan sohasem eshet fagypont alá! Fontos tényező ekkor a fény mennyisége is; igyekezzünk a növényeknek a telelés ideje alatt a lehető legtöbb fényt biztosítani, ha szükséges, akár mesterséges megvilágítással!

TIPP: Ha házunk dupla típusú ablakokkal rendelkezik, akkor a két ablak közé helyezve a növényeket tökéletesen át fognak telelni a téli hónapokban!

Etetés

Végezetül megemlítendő, hogy tilos a növényeknek bármilyen élelmiszert (felvágottak, nyers hús stb.) adni, mert egyrészt a növények nem képesek ezeket megemészteni, másrészt a bennük található anyagok miatt (tartósítószer, adalékanyagok, fűszerek) a növények hamar elpusztulnak.

A növények főként rovarokat zsákmányolnak, ugyanakkor nem szükséges őket mesterségesen táplálni. A rovaremésztő növények az evolúció során tökélyre fejlesztették a csalogatás és csapdába ejtés képességét. Feltűnő színeikkel, számunkra nem érezhető illatanyagaikkal aktívan csalogatják magukhoz az áldozatokat. Ezért elmondható, hogy növényeinknek elégséges a saját maguk által elejtett zsákmány. Kedvezőtlen esetben, ha huzamosabb ideig nem jutnak táplálékhoz (pl. állandó szobai tartás, telelési időszak), attól semmi esetben sem pusztulhatnak el a növények, legfeljebb növekedésük kissé lelassul.

TIPP: Alkalmanként kedveskedhetünk a növényeknek egy-két fogott rovarral (pl. szúnyoggal, kisebb legyekkel), ezeket egy csipesz segítségével helyezhetjük a csapdákba. Egy növényen maximum kettő csapdába helyezzünk zsákmányt, mindenképpen maradjon a növényen szabad csapda is.

 

ÁBRÁK FORRÁSA: www.wikihow.com